Gyűrűfű története 

Gyűrűfű területe már az őskorban lakott volt. Ezt követően az Árpád-korban is. Pontos adatok arról nincsenek, mióta nevezték Gyűrűfűnek. A Magyar Korona Országainak Helységnévtára szerint 1892-ben 44 házban 280-an laktak, 1913-ban 41 házban 283-an. Az 1926-os Helységnévtár 41 házat említ 271 lakossal, 1962-ben 40 házat 193 fővel. Ezt követően mindössze 8 év alatt a falu teljesen elnéptelenedett! Az ok: zsákutca-település volt, rosszul megközelíthető helyen. Csak földút vezetett a településig, amely sáros időben gyakorlatilag járhatatlan volt. Ez az egyetlen tény valószínűleg nem lett volna elég, hiszen az emberek addig is ugyanolyan úton közlekedtek. Csakhogy a világ közben egyre fejlődött, Gyűrűfűn viszont egyre nehezebb volt a megélhetés. A téeszesítéskor az addig a földjeiken gazdálkodó parasztoknak messzire kellett munkába járniuk. Ahogy csökkent a lakosság, úgy zárt be minden: nem voltak iparosok, végül már bolt se... Az utolsó lagzi 1968-ban volt, s akkor született az utolsó gyerek is. 1970-ben pedig az utolsó szép, nagy, tehetős portáját is elhagyta a gazdája és Szentlőrincre költözött.

Új Gyűrűfű, az Ökofalu 

A 90-es évek elején néhány környezetvédő helyet keresett az országban, ahol egy új településformát, ökofalut kívántak építeni. A választás a gyönyörű fekvésű volt Gyűrűfűre esett, ahol az egész vízgyűjtő terület érintetlen, vegyszeres mezőgazdaságtól és egyéb szennyező forrástól mentes volt. Ekkor mindössze 20 év telt el, ám a hajdani virágzó településnek nyoma is alig volt! A házakat lebontották, a kutakat betemették. Az egykori épületek helyét csak földkupacok mutatták, s már ezeken is jókora fák nőttek.

Teljesen előröl kellett mindent kezdeni. Idevezetni az áramot, kőszórásos utat építeni, kutat ásni. A volt falu területét a Gyűrűfű Alapítvány vásárolta meg és Ibafa külterületeként új parcellákat jelöltek ki az építési telkek részére. A településforma nem a megszokott utcás elrendezést követi, hanem a hagyományosabb, szeres kialakítást. 50 egyhektáros „farmgazdaságot” parcelláztak ki a 174 hektáros területből, a többi rét és erdőterület maradt. Először a közösségi ház építése kezdődött meg, a lakóházak 1996 óta épülnek. 2005-ig 12 telek talált gazdára, 11 portán 30-an élnek. Sok a kisgyerek: egy és 16 év közöttiek.

Az itt lakók törekszenek arra, hogy minél kevésbé terheljék a környezetüket, és nagyobb harmóniában éljenek a természettel. A házak jellemzően földből, fából épülnek és cseréptetősek. Betont, műanyagot csak a feltétlen szükséges mértékben használnak. A fűtés megújuló energia: fá és napenergia. A területen csak biogazdálkodás folytatható. Szinte minden portán van kiskert, jelentős az állatállomány: juh, kecske, szarvasmarha, ló, baromfi. A lakosok egy része gazdálkodik, van, aki vendégházat üzemeltet, más otthoni számítógépes munkát végez, akad, aki más településekre jár dolgozni.

Gyűrűfű közigazgatásilag Ibafához tartozik lakott külterületként. A távolság a két település közt 8 km, csak földút köti össze őket, mely száraz időben is nehezen járható. Gyalogszerrel viszont nagyon szép turistaút. A Gyűrűfűt körülölelő 1000 hektár természetvédelmi terület

Részletek Gyűrűfű rendezési tervéből: 

1./ Gyűrűfű területén az épületeket a tájhoz alkalmazkodóan, földszintesen, legfeljebb 45˙-os hajlásszögű magas tetővel, arányos tömegformálással kell kialakítani. Az épületek homlokzatmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
3./ Az épületek és építmények kialakításánál nem természetes építőanyag (beton, műanyag, stb.) csak akkor alkalmazható, ha az műszakilag indokoltan más (lehetőleg helyi) természetes anyaggal nem helyettesíthető, amit az első fokú építési hatóság ítél meg.
4./ Az építőanyagok közül Gyűrűfű területén nem használható az azbeszt pala, hullámpala, az üvegszálas hullámlemez, az üveggyapot, a kőgyapot valamint tetőhéjazatnak a bádog.
5./ Kerítés létesítése esetén legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat építhető

1./ Valamennyi létesítménynél gondoskodni kell a napenergia aktív és/vagy passzív hasznosításáról, illetve egyéb megújuló energiaforrás bevonásáról.
2./ A kisfeszültségű hálózati villamosenergia-ellátást földkábel hálózaton kell biztosítani.
5./ A fűtés és melegvízellátás energiaigényét - az alternatív energiaforrásokon kívül - elsősorban biomassza tüzelésével kell megoldani.
6./ A főzés energiaszükségletéhez PB gáz is használható
1./ Gyűrűfű területén a vízellátást egyedi ásott vagy fúrt kutakkal kell megoldani. Egy kútról több létesítmény vízellátása is biztosítható.
2./ A kutak csak az első vízadó rétegig mélyíthetők.
3./ Gondoskodni kell a csapadékvíznek az épületek tetőfelületéről való össze-gyűjtéséről, és használati vízként való hasznosításáról.
4./ A csapadékvíz tárolását úgy kell megoldani, hogy az tüzivízként is használ-ható legyen.